A Katona Tamás-féle bizonyítás

(és cáfolata)

A fordítva helyes nézet vallói és terjesztői alapvető axiómaként hivatkoznak Katona Tamásra, a történészre. Márpedig egy történész „nagy úr”, ő sokmindennek a tudója - szokott lenni. Többen a hivatkozók közül még hozzáteszik: „a szabály” szerint.

Akkor vizsgáljuk meg, milyen „szabály”-t tárt elénk Katona Tamás:

1-es szabálypont:

„Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre.”

A szövegből egyértelmű, Katona erről a fajta „úgynevezett” kokárdáról beszél:

Szalagkokarda_kis

és mivel csak akkor kerül a polgári szemmel is nemzeti-színűnek látszóra a szalag alsó fele, ha kifordítva fogjuk meg a hajtás elkezdésekor a szalagcsíkot, ezért mondja „igazoltnak” a kívül zöld-belül piros állást!
Íme:

Lusta_Katona_kokardaja

2-es szabálypont:

„A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó.”

A „szabályra” hivatkozási magyarázat:

„...mert ugye az osztrák fekete-sárga kokárdát is úgy hordták, hogy a katonának a csákóján egy sárgaréz lap volt és a közepén egy fekete gomb. Fekete-sárga. Tehát így kellene kinéznie a kokárdának.”

Osztrak_csaszari_csako_1812

Az 1-es „szabály” nem szabály. Két okból is: alapvető tétel, hogy valamit önmagával nem magyarázunk meg. Tessék „kívülálló” tételt keresni. Egyezmény, rögzült szokásjog, példák sorának felmutatása, stb. De van egy ennél súlyosabb ok is: ez a meghajlított nemzetiszínű szalagocska - ami az újabb időkben terjedt el -, NEM kokárda! Ez szalaghurok. (Nemzetközi elterjesztője az 1991-ben Jeremi Irons által megjelenített Aids-szalag lett, arra nem keresem a választ, hogy Magyarországon hordtak-e ez időpont előtt ilyen módon hajlított nemzetiszín szalagot.)
Angol elnevezése: red ribbon - vörös szalaghal

Red_ribbon

Tehát ez egy szalaghal és nem a kokárda -, azaz szalagrózsa, avagy körjel. 1848-ban nem ilyeneket hordtak a márciusi ifjak, ehez elég rápillantani Barabás Miklósnak a Vasárnapi Újságban megjelent, Vasvári Pált ábrázoló litográfiájára.

Vasvari_Pal_VU

- De, megmaradva Katona érvelésénél, mi van akkor, ha nem szalaghalat, hanem (rendes, szabályos, kör alakú) kokárdát, szalagrózsát akarunk készíteni:

„Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, ...” tehát, ha „rendes” kör alakú szalagrózsát készítenénk, akkor miért nem számít az, hogy „kétoldalt (körbe) piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle”?

Ekkor „lép” életbe a 2-es „szabály”:

„...mert ugye az osztrák fekete-sárga kokárdát is úgy hordták, hogy a katonának a csákóján egy sárgaréz lap volt és a közepén egy fekete gomb. Fekete-sárga. Tehát így kellene kinéznie a kokárdának.”

Volt osztrák kokárda? Hordták azt a bécsi forradalmárok? Jelenleg lényegtelen: Katona Tamás nem erre, hanem „a katona csákójára” hivatkozik. Katonai - és nem polgári - viseletre. De azzal is adós marad, hogy mely időszakból veszi hivatkozását. De próbáljunk meg nyomdokain - nem annyira tág keretek között, hiszen 1848-ról van szó - elindulni.

1812, Osztrák hivatalos uniformis

Osztrak_csaszari_katona_1812 

1813, Osztrák regiment - Liechtenstein huszárok - uniformisa.

Liechtenstein_Huszaren_1813 

Napóleoni háborúk idejében Osztrák katonák.

Austrian_cavalry   

Látszólag igaza van Katona Tamásnak: az osztrák katonaságnál a kokárda - és a csákógomb - sárga-fekete színű volt kivülről befelé olvasva. Pontosítva: ez, a fekete-sárga a Habsburg ház családi színe!

De:
a, ez katonai hovatartozás-jelzés, a sereget fenntartóra utal,
b, miért kellene egy polgári ruhadísz készítésekor, katonai és pláne Osztrák (Habsburg) szokáshoz igazodni!

Nézzük meg, a magyar huszárjelzéseket:

Napoleoni időkből:

Huszár illetve huszár gyakorlóban:

hussar_kek_ruhas huszar_gyakorloban

és huszár 1848-ban:

hussars_1848   hungarian_hussar_uniform_kis   uniform_Hussars

Vegyünk példáinkhoz francia csákó-kokárdákat:

-- Itt mindenképpen pontosítani is kell egyes dolgokat. A csákón levő kokárda - cocarde - nem fent a csákótollat tartó gomb, hanem az alatt, a csákó közepén levő kör alakú fémlapocska!

Francia napóleoni tiszti csákók:

 

Tiszti_napoleoni_chako Tiszti_csako_Musee 

És végül, de nem utolsó sorban, nézzünk meg egy polgári kalap-szalagrózsát: röplap-festmény a párizsi 1789-es eseményeket követően, rajta tipikus kalap-szalagrózsák, a francia kokárda:


Trikolore_cocarde 

(Ha jól látom, a színsorrend éppen fordított a mai „köztudott”-al.)

Katona Tamás második „szabálya” sem szabály: bár található katonai viselet-területen pont annak a Habsburg-családnak a csákórózsa színsorrendjében látszatra e bentről-kifele szabályt alátámasztani látszó példa, de a szélesebb körben való szétnézés után kiderül, ez sem „ökölszabály”, mivel többféle más színsorrend-összetétel is megtalálható az európai katonaságoknál. Pláne, hogy mint már írtam: miért is kellene egy polgári ruhadísz elkészítésénél valamiféle (nem létező) katonai vezénylési szempont szerinti szabályt figyelembe venni?

A második „érv” sem érv, nem bizonyítás.

Katona Tamás előadásában látszat-érveket hozott fel, amelyek nem alkalmasak kimondott tételének bizonyítására, így nyugodtan megállapítható: NEM bizonyított állítása.

A végére hagytam: eredeti francia szövet-kokárda a párizsi Musee Carnavalet-ből:

French_tricolore-rosette 



2012. 02. 28. Kátai Ferenc